Stressznek az olyan helyzeteket nevezzük, melyek megterhelést jelentenek az élő szervezet számára, azaz a normális működéstől való eltérést mutatnak. Magát a stressz kifejezést Selye János használta elsőként az élő szervezetek élettani válaszreakcióinak leírására, míg a stresszor kifejezést a környezeti hatásokra. Meghatározása szerint a stressz leírja az élőlények válaszát egy adott környezeti stressztényezőre, mely lehet abiotikus (antropogén) vagy biotikus (természetes környezeti eredetű).
A mezőgazdasági növények termésének fokozásához szükséges a növények stressztűrő képességének ismerete. A szárazság, a fagy, a hideg, a jégeső, a vízhiány, a talaj toxikus só- és nehézfémtartalma, az erős szél és a felesleges talajvíz mind-mind növényi stressz tényezők, amelyek korlátozzák vagy gátolják a növények növekedését és fejlődését, következésképpen csökkentik a hozamot. A stressz jelentősen csökkenti a növények ellenálló képességét, ezáltal sebezhetőbbé válnak a patogén tényezők által okozott fertőzésekre és a kártevők támadásira. Szélsőséges esetben a stressz teljes hozamvesztést is okozhat. Ezért fejlesztette ki az Intermag a növény természetes ellenálló képességét támogató stratégiáját, a stresszkezelési rendszert, melynek célja a stressz növényekre gyakorolt negatív hatásának csökkentése, ami megfelelő hozamú, magas minőségű terményt eredményez.
A stresszkezelési rendszer alapját a megelőző intézkedések adják, amelyeket a növényi stresszt okozó állapotok megjelenése előtt alkalmazni kell. A növényi stresszkezelési stratégiából származó megelőző intézkedések végrehajtása lehetőséget nyújt a termények stressztényezők hatásaival szembeni védelmére, valamint stabil és megbízható hozam létrehozására. Az Intermag stresszkezelési rendszer stratégiája tökéletesen illeszkedik az integrált növénytermesztés programjába, és jelentősen hozzájárul a környezetvédelemhez.
Comments