Vízzé válik minden csepp?-Legyen hatékonyabb a növényvédelmi kezelés!

Valószínű, hogy többször előfordult már a gazdálkodói gyakorlatban, hogy annak ellenére, hogy előrejelzésre, megfigyelésre alapozva került kivitelezésre a növényvédelmi kezelés, annak hatékonysága elmaradt az elvárttól. Személyesen is többször tapasztaltam szakmai pályám során, hogy a gazdálkodó állította, hogy megfelelő időzítéssel, permetezésre alkalmas körülmények közepette juttatta ki a terméket és az mégsem hatott. Legtöbben ilyenkor a szerben keresik a hiba okát! Valójában két terület van a permetezésben, ahol ilyenkor vizsgálódnunk kell! Az egyik a kijuttatástechnológia – azaz mit, mikor, mivel, hogyan, a másik a permetezéshez használt víz minősége.

A készítményeket vízbe keverve juttatjuk ki. Nagyobb részben vizet használunk fel a védekezéshez, kisebb részben magát a készítményt. A víz ebben az esetben vivőanyagként szolgál, így tudjuk egyenletesen eloszlatni a megfelelő hatékonyság érdekében a kis mennyiségű biológiailag aktív hatóanyagot/hatóanyagokat. Azoknak is részben igazuk van, akik azt állítják, hogy a növényvédő szerek nem csak hatóanyagot tartalmaznak, hanem különböző egyéb összetevőket, amelyek oldatban tartják eloszlatják stb. a hatóanyagot. Ugyanakkor ezen „vivőanyagok” nem arra szolgálnak, hogy az adott esetben hektáronként több 100 liternyi permetező vizünket megfelelő állapotúvá varázsolják! A víz két alapvető kémiai tulajdonsága el tudja dönteni a védekezésünk eredményességét.

Az egyik a víz keménysége, amelyet a benne oldott kalcium és magnéziumsók okozzák. Az összes keménységet a változó és az állandó keménység együttesen adja. A Ca- és Mg-hidrogénkarbonátok okozzák a változó keménységet, míg az állandó keménységet a vízben oldott Ca- és Mg-sók okozzák.

Magyarországon a vízkeménységet német keménységi fokban adjuk meg. 1 német keménységi fok azt jelenti, hogy 100 ml vízben 1 mg CaO-dal egyenértékű keménységet okozó só van feloldva. Permetezés szempontjából elfogadható a 10 No körüli érték. Túl kemény vízben legtöbb növényvédőszer hatékonysága csökken. A kemény vízben lévő nagy mennyiségű oldott Ca- és Mg-só reakcióba léphet a növényvédőszer hatóanyagával, ezáltal az elveszíti biológiai hatékonyságát, egyúttal csapadék is képződhet, amely a hatásvesztés mellett a permetező gép/permetezőfejek eltömődését/túlzott kopását okozhatja. Ezen túl a kemény víz a keverhetőséget is megnehezíti. A keverési sorrend végén szereplő EC, EW formulációjú készítmények kicsapódhatnak, a lombtrágyák, biostimulátorok teljesen elveszíthetik hatásukat. Nagyon érzékenyen reagálnak a kemény vízre a következő hatóanyagok: glifozát, „dim” típusú gyomirtó hatóanyagok, szulfonil-karbamidok, tiolkarbamátok, fenoxi-ecetsav típusú gyomirtók, piretroidok.

A víz minőségét meghatározó tulajdonságok közül a másik fontos paraméter a pH. A pH érték a víz kémhatását, savasságát vagy lúgosságát jelzi. Magyarország területének zömén nagyon kemények és lúgos kémhatásúak a vizek. Valamelyest megoszlik a szakemberek véleménye az optimális pH tartományt illetően, de általánosságban igaz, hogy legtöbb készítmény esetében ez az optimum a pH 6 körül van. A lúgos víz (pH 7 fölött) a lúgos hidrolízis miatt csökkenti a készítmények hatékonyságát. A túl savas (pH 5 alatt) sem kívánatos, mert ez hatással van a tankkeverék stabilitására. Lúgos hidrolízis miatt csökken a piretroidok és a glifozát hatása.

Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy az általunk használt készítmény nem az elvárt hatékonyságot adta, első körben ellenőrizzük a permetezéshez használt vizünket a fenti kémiai paraméterek tekintetében.

A fent vázolt problémakör megelőzésére és kezelésére született meg a Proaqua Trio nevű termék. Összetevőinek köszönhetően egyrészt megköti a permetezővízben található káros Ca- és Mg-sókat, ezáltal nem engedi, hogy azok a növényvédőszer hatóanyag molekulával lépjenek reakcióba. Másrészről az optimális pH 6 tartományba állítja be a víz kémhatását. Végül, de nem utolsó sorban, mint ahogyan a nevéből is következik a harmadik, de szintén fontos tulajdonsága, hogy csökkenti a víz felületi feszültségét. A víz a nagy felületi feszültségének köszönhetően igyekszik a legkisebb felületű test alakját (gömb) felvenni. A felületi feszültség csökkentésének köszönhetően a permetcseppek jobb szétterülését biztosítja, ezért kisebb térfogatú lémennyiséggel is bevonható azonos felületegység. Azonos lémennyiség esetében ugyanakkor a jobb átnedvesedés révén olyan növényi részek is permetlével borítottá válnak, amelyeket az adalékanyag nélküli permetlé nem áztat át, vagy amelyeken kellően meg sem tapad (! viaszos és/vagy szőrös növényi felületek). Nem szabad azonban itt sem túlzásba esni! Túl kicsi felületi feszültség esetében a permetlé könnyebben lefolyik a célfelületről, nem tudja hatását kifejteni!

Proaqua Trio esetében az adagolását elsődlegesen a víz keménysége határozza meg! Vízkeménység függvényében 100 liter permetlére vonatkoztatva 0,1-0,2 liter. 

Ezen mennyiségek esetében a permetlé pH-ja az ideális pH 6 értéket fogja mutatni. Továbbá a felületi feszültség is olyan mértékben csökken, hogy a fedés jobb lesz, ugyanakkor nem növekszik az el/lefolyás a növényi felületről.

Minden egyes kannán található 1 db tesztcsík a vízkeménység mérésére. A színváltozás alapján leolvasott érték alapján állítható be a kívánt dózis.

Permetlékészítés során legelőször ezen ismeretek birtokában a jövőben már nem növényvédőszerrel kezdjük a beoldást, hanem Proaqua Trio-val egyszerűen beállítjuk a vizünk keménységét, pH-ját és felületi feszültségét a permetezéshez optimális tartományba, majd az ajánlásoknak megfelelően hozzákeverjük a felhasználni kívánt készítményt/készítményeket.

Kisjuhász Roland

AltoTerra

lombtrágya és biostimulátor üzletágvezető

A további információért és árajánlatért keresd kollégáinkat!

Kapcsolat